Kiérve a kisvárosból egy teljesen más világ tárult eléjük. A nyugodt kisvároshoz képest egy őrült tempóban dolgozó munkáscsoporttal találkoztak, amely épp egy új vájatot készített a meredek
sziklafal oldalában. Tetőtől talpig koszosak voltak. Kezük alatt égett
a munka. Hirtelen mindenki futásnak eredt.
– Bukj le, sárkány van a közelben!
– Le tudom lőni, csak közelebb kéne menjek.
– Nem kell, használd az új íjat.
– Nincs rajta húr.
– Küldetek egy postagalambot, ha megérkezik, adjanak át neki egy
– Úgy tudom, egyes sárkányok képesek elolvasni az írásainkat.
– Ezért írom varászlónyelven.
Sa more Alazar. Do si unr Zavata-ri peroba. Kandera fi vola opali
ti alta dam. Caru probu no lietares. Tisztelt Famous!
Az én nevem Alazar. Mi is épp Zaránba tartunk. Kérlek téged,
maradj ott három napra. Fontos dolgot kell megbeszélnünk.”
– Mikor tanultál meg varászlónyelven?
– Nem tanultam.
– Akkor mégis hogy tudsz ilyen jól?
– Nem tudom, Famoust majd megkérdezem.
– Menjünk, hogy minél hamarabb odaérjünk.
– Igazad van.
– De gondolom, van póthúrod. Ha sikerül megölni, csinálok neked a sárkány bőréből.
– Most vagy soha!
– Sikerült! Szép lövés!
– Köszönöm! Ezzel az íjjal sokkal könnyebb pontosan lőni.
– Ne nekem köszönd, hanem az édesapámnak. Megszereztem egy
csíkot a bőréből. Most már indulhatunk. Majd megkérjük Famoust,
varázslattal fonja össze neked.
– Te is meg tudod csinálni.
– Én nem vagyok varázsló.
– Akkor mégis hogy tudsz varázslónyelven írni és olvasni?
– Nem tudom.
– A varázslónyelvet csak a varázslók tudják, az egyszerű emberek
nem.
– Hidd el, nem vagyok varázsló!
– Próbáljuk ki!
– Hogyan?
– Egyszerű, mondd varázslónyelven azt, hogy fonódj össze egy
húrrá!
– Ho icsmo rub! Iflarex semiles al hro.Óh, dicső bőr! Fonódj össze
egy húrrá!
– Sikerült!
– De mégis hogyan?
– Úgy, hogy varázsló vagy.
– Ha ez sikerült, akkor a teleportálást is megpróbálom.
– Azt csak az ősi varázslók tudják.
– Edomi ani gu, siolta ruao hus Zavarari ligod don sio alt. Föld és
ég, adj erőt, hogy Zaránban legyünk mind a ketten.
– Alazar, Alazar, sikerült! Zaránban vagyunk!
– Üdvözöllek, Nearid!
– Ki vagy te?
– Hát nem ismersz meg?
– Nem.
– Famous vagyok. Mi történt?
– Alazar varázsolt.
– Nem is tudtam, hogy ő is varázsló.
– Ő se tudta, amíg rá nem vettem.
– Mit kértél tőle?
– Csináljon egy húrt az íjamhoz varázslattal.
– Mutasd csak!
– Tessék, itt van.
– Ez a legerősebb varázslat, amit nem sokan tudnak, de akkor se
üti ki.
– Igazából nem ez a varázslat ütötte ki.
– Mit csinált?
– Két nap járásra lehetünk. Az első varázslat után csinált még egy
varázslatot.
– Melyiket?
– Teleportált, és azért vagyunk itt.
– Ezt a varázslatot még én sem tudom, csak az őseink tudták megcsinálni!
– Mit gondolsz, sokáig lesz eszméletlen Alazar?
– Talán egy nap, de addig keressük fel a barátokat, hogy gyorsabban talpra álljon!
– Honnan tudsz róla?
– Olvastam a gondolataidban.
– Hé!
– Nyugalom, nem mondom el Alazarnak!
– Mit?
– Tudod te azt!
– Most már tudom, de siessünk, keressük fel a barátot!
– A templomban lesz.
– Ezt honnan tudod?
– Onnan jöttem, mert éreztem egy nagy energiát.
– Minek voltál te a templomban?
– Nem közönséges templom, hanem a varázslatok nagy temploma.
– A birodalomban ez a legnagyobb templom, de sose hallottam
erről.
– Igen, mert titokban kell tartani.
– Akkor miért mondtad el?
– Mert segítened kell Alazart, ha varázsol.
– Te nem jössz velünk?
– Nem. Nekem még dolgom van, de mindjárt elkísérnek, Nearid.
– A barát majd segít a varázslataival nekünk, remélem.
– Itt is vagyunk, gyere utánam!
– Hová megyünk?
– Az ebédlőbe.
– Éhes vagy?
– Nem, de ebédidő van.
– És?
– A barátok mind ott vannak már.
– Már értem.
– A nevét a barátoknak tilos kimondani, Nearid. S ezt tiszteletben
kell tartani!
– Miért?
– Mert a vallásuk tiltja.
A barátok egy egyszerű vallást gyakorolnak. A vallás szerint rend
a lelke mindennek. A vallás alapítói a varázslók, s a saját védelmük
érdekében kívülállóknak nem szabad megtudniuk a nevét a vallás
gyakorlóinak. Még a gyakorlók se tudják sokszor, hogy hívják a másikat. Csak a vallási vezetők ismerik név szerint őket.
– Akkor hogy hívjuk őket?
– A keresztnevük kezdőbetűivel.
– Hány G nevű barát él itt?
– Két-három, esetleg öt. Nem tudom.
– Ha a foglalkozását említjük?
– Akkor csak egy.
– Várj!
– Mire?
érdekében kívülállóknak nem szabad megtudniuk a nevét a vallás
gyakorlóinak. Még a gyakorlók se tudják sokszor, hogy hívják a másikat. Csak a vallási vezetők ismerik név szerint őket.
– A keresztnevük kezdőbetűivel.
– Hány G nevű barát él itt?
– Két-három, esetleg öt. Nem tudom.
– Kopogj, mielőtt belépsz!